2013. szeptember 28., szombat

24. Villányi vörösek

Ismét eljött a Villányi Prémium Bormustra napja. Harmadik alkalommal kóstolhatunk végig közel 20 villányi bort, hogy aztán eldöntsük a jövőben érdemes-e mélyen a pénztárcánkba nyúlni. Ilyen szempontból igenis nagyon hasznos a rendezvény. Persze lenne hova fejlődni, de egy borfesztiválnál így is használhatóbb élményeket lehet szerezni a Kodály Központban.
Valóban a nagy tömeg, parfüm és testszag keverékéből félre kell vonulnunk ha tényleg oda szeretnénk figyelni az itókánkra. Egy külön teremben zajló ültetett kóstoló, akár felár ellenében, nagyon jó lenne és biztos vagyok benne, hogy lennének rá érdeklődők.
     19 bor. Ebből 18 vörös és egy chardonnay szerepelt a listán. Idén a ''prémium'' kategóriába be préseltek egy kadarkát és egy kékfrankost amik nem voltak prémium minőségű tételek. Ennek ellenére mégis a Wassmann Pince kékfrankosa volt közel a legfinomabb bor az egész rendezvényen.
     A villányi prémium minőség még mindig nem egyértelmű kategória. Amit hallva sorban tudnánk mondani a jobbnál jobb,kivételes tulajdonságú villányi borokat, amikhez szerencsénk volt. A megnyitón egy hölgy azt ecsetelte, hogy ezek a borok már inkább műalkotások. Az este felénél be is villantak azok modern és egyben túlértékelt, értelmezhetetlen festmények amelyek összevissza elhelyezett szín pacák egy üres fehér vásznon. Ugyanis nagyon sok bor így nézett ki. Üresség, kitöltetlen korty, túl sok tannin, sav hangsúlyosság, barrique, barrique és még több barrique. Egy két bornál még az éretlenség is érezhető volt.
    Ha a 3 legjobb bort  kéne kiemelnem az a Heumann Cabernet Franc '11, Gere Kopár '09 és a Wassmann Kékfrankos '11 lenne. Idén elég sok cabernet franc-t hoztak a pincészetek. Ezek közül feltétlenül a legjobb volt a Heumann (Pannon Bormusta csúcsbor és lám nem véletlenül). A 2009-es Kopár nagyon fiatal még de szép ívű és arányos. A további érés jót fog tenni neki. Wassmannék kékfrankosa pedig megyes, vörösáfonyás, friss gyümölcsös aromáival levett a lábamról. Nem összehasonlítható a nehéz franc-okkal vagy bordeaux-i cuveekkel de megnyerő és nagyon jó ivású.
    Természetesen voltak még korrekt tételek: Tiffán Lucia '09, Günzer Zoltán Ördögárok '09, Matias Cabernet Franc '09. Ezek kisebb nagyobb szépséghibákkal rendelkeztek.
    És voltak a nagy csalódások amikért persze több ezer forintot fizetnénk egy vinotékában. Illendőségből nem mondom meg melyik pincészetnél, de kóstoltam olyan bort amit nem hiszem, hogy akárki meg tudna inni jó szájízzel. 2008-nál nem volt régebbi bor (csak egy Jackfall de azt nem kóstoltam) és mégis nagyon gyakori volt a téglás, barnás színű szél. Ezek a borok elvileg magas extrakttal rendelkeznek és mégis jellemzőbb volt a gyors mozgás és lecsorgás. Egyik standnál a hölgy csillogó szemmel újságolta a kínált bor adatait, köztük a 15,5% alkoholt tartalmat. Hát igen, alkohol van, csak ízek meg illatok nincsenek.
    Külön megjegyzem Malatinszky Csaba személyesen töltötte ki nekem az üveg alján lévő zaccos, trutyis seprőt. Ha ezt egy részeg hostess lány csinálja azt mondom oké, ez van. De egy sommelier-től  ez több mint kínos.
    Villányi borok lévén a vörösökre ugrottam és csak a végén kóstoltam volna az egy szem chardonnay-t, ami addigra elfogyott. No comment.
    Végtére is tanulságos volt a rendezvény. A 3200ft-os jegyár is egészen baráti. A szervezés, megvalósítás tavaly óta nem fejlődött. Reméljük jövőre fog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése